
Sohse becsüld le a csoportba behozott témát, problémát! Avagy, a pletyka
Mi történik a szupervízió során? 2.
A pletyka

Kedves kolléga!
Néhány szó erről a sorozatról:
Arra gondoltam, indítok egy sorozatot a szupervízióról. Azért, hogy közelebb hozzam a szakmához ezt a módszert. Az írások egy – egy témakört villantanak fel, a teljesség és mélység igénye nélkül. Ezek az adott szupervíziós folyamatban mennek végbe, hiszen minden csoport, team, egyén, és folyamat, egyedi, egyszeri és megismételhetetlen.
Az első írást itt találod:
https://www.co-treme.hu/l/mi-tortenik-az-egyeni-a-vezetoi-es-a-team-szupervizios-soran/
Miért a PLETYKA a választott témám?
Van egy (több!) technika, módszer, gyakorlat arra, hogy az adott team tagjai szabadon és anonim módon határozzák meg a problémákat, amik szerintük a teamjüket érintik, amik meghatározó és hangsúlyos nehézségek a munkahelyükön.
Hááát… a PLETYKA (Sic!) a legtöbbször első helyen megemlített negatívumok között szerepel. Nem az ügyfelek, kliensek, nem a vezetők, nem a fenntartó, nem a hiányos, szegényes infrastrukturális háttér, nem a jogszabályi környezet, nem a szakmai nehézségek, dilemmák, hanem a PLETYKA. Maga a kifejezés is szó szerint, de a szinonimái is gyakorta kisérik. (például: pusmogás, szóbeszéd)
A jelenséget természetesen tudom szofisztikáltan is kifejezni:
- "Egymás háta mögötti kibeszélés"
- "Rosszindulatú. nem egyenes kommunikáció"
- "Sajátos interakciós mintázat"
- "Érzelmileg túlfűtött dezinformációs gyakorlat"
- stb…
De inkább maradnék a teamekben dolgozó kollégák egyszerű és egyenes meghatározásánál: Pletyka
És végül a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerinti meghatározás:
Valamely személyes vagy magánügyet, ill. koholt, elferdített dolgot, ügyet bizalmasan vagy alattomban tárgyaló, kiteregető, indiszkrét, felelőtlen vagy rosszakaratú hír(esztelés), amely valakit erkölcsi vagy társadalmi tekintetben rendszeresen gyanúba vagy rossz hírbe hoz; szóbeszéd, mendemonda.

Az okok (a teljesség igénye nélkül):
- "Semmisem idegen tőlem, ami emberi!" – jegyében: Általános emberi magatartás
- Belső konfliktusok, személyes ellentétek
- Alacsony önértékelés és bizonytalan önazonosság az adó fél (a pletykáló) részéről. (Bízom benne, hogy nem kell kifejtenem ezt.)
- A fogadó fél problematikája. – mert ugye, ha nincs kereslet, akkor előbb – utóbb kínálat sem lenne.
- A versengés, helyezkedés egyik útja, módja a lejáratás
- Rossz munkahelyi környezet
- Vezetői, vezetési problémák, nehézségek
Végül, de nem utolsó sorban, a PLETYKA sajátos tünete valami mélyebb, lényegesebb problémának. Ha csak a team csoportdinamikáját nézzük: Formális és Informális hierarchia, formális és informális vezető(k), belső csoportok (klikkek), stb… – ezekről lesz szó a sorozat későbbi részeiben.
A megoldási lehetőségek:
Nem kívánok itt részletesen bemutatni eszközöket, módszereket, mivel azok az adott teamtől, az adott szupervíziós folyamattól függenek. Nincs általános recept és természetesen nem a szupervizor oldja meg és oldja fel a problémát, hanem a team maga, a szupervizor közreműködésével. Természetesen azért egy – egy lehetőséget felvillantok.
A belső konfliktusok felszínre hozása teamszupervízió keretében lehetséges, más esetekben a mediáció lehet alkalmas módszer.
Az alacsony önértékelés ("adó fél") kezelésében a vezető sokat tehet, továbbá egyéni szupervízió és egyéni coaching, illetve pszichológus az, aki segíthet.
A fogadó fél problematikája ugyanaz, mint az adó félnél…. csak ez azért más, mert itt még az aktivitás és sokszor az érzékelhetőség is hiányzik. Passzívan hallgatja… aztán vagy tovább adja… vagy nem. De ha nem is adja tovább, azért végighallgatta. Kicsit olyan ez, mint amikor a prostitúció kezelésénél a jogszabály a szexmunkást kriminalizálja, de egy szót sem ejt a szolgáltatás igénybe vevőjéről. (Elnézést kérek a párhuzamért.)
Versengés, helyezkedés témakörben: A vezetői szupervízión túl, a szakmai szervezetfejlesztés lehet megoldás. Az intézményen belüli teamek rendszerének a kidolgozása. Konzultációs, együttműködési diádok, triádok létrehozása, belső esetmegbeszélések elindítása, magának a teammegbeszélések gyakorlatának a felülvizsgálata és a módszertani változtatás. (A team megbeszélés nem értekezlet!) És természetesen folyamatos team szupervízió. Ami még fontos: a nyílt, asszertív kommunikáció folyamatos gyakorlata és gyakorlása. Ez utóbbiak beindíthatók tréningek segítségével. Továbbá közös, 1-3 embert érintő feladatokkal, vállalásokkal. Tehát a túlzott és nem fair play versengés helyett, az együttműködés, a team munka, a szakmai kooperáció fejlesztése.

Rossz munkahelyi környezet: A vezető(k) felelőssége itt sem megkerülhető. Milyen a vezetői stílus, a vezetői szerepek, a dilemmák, problémák, konfliktusok kezelése, a vezetői kommunikáció, a visszacsatolások rendszere, (egyáltalán, elegendőek-e és megfelelő minőségűek-e a visszacsatolások) Továbbá a szervezet, intézmény belső szerkezete. Formális és informális vezetők, formális és informális hierarchia. (Mint említettem, ennek a két témának később külön fejezetet szánok ebben a sorozatban.)
Természetesen ennél a témakörnél (rossz munkahelyi környezet) a team tagjai is legalább olyan mértékben – ha nem nagyobb arányban - felelősek, mint akikre szoktak hivatkozni. (A vezetőkre, vezetésre. )
Tévedés ne essék, nem mindenre megoldás a szupervízió de azt állítom, hogy nélküle ezek a fentebb felsorolt rizikófaktorok nem kerülnek felszínre, hanem a felszín alatt tovább lappanganak és "mérgezik" a munkahelyi mentálhigiénés állapotot, kihatva ezzel a szakmai teljesítményre is. A szupervízió – akár egyéni, akár vezetői, akár team szupervízióról beszélünk - ezen felül katalizátorként hat a megoldási folyamatok elindítására és a már elindult folyamatok kísérésére. Nem a szupervizor fogja megoldani a problémákat, de a szupervízió által képes lehet a team – annak tagjai egyenként és együtt is – új működést létrehozni.
Zárás:
A szupervízió nem csodaszer. Ugyanakkor alkalmazása szerintem nélkülözhetetlen a segítő szakmákban. Legyen az egyéni szupervízió, team szupervízió, csoport szupervízió, vagy vezetői szupervízió. Kiváló szupervizorok dolgoznak a szféránkban. Érdemes tájékozódni, körülnézni, referenciákat gyűjteni és dönteni a szupervizor személyéről.
Egészséges munkahelyi környezetet és sikeres, hasznos szupervíziós alkalmakat kívánok!
Vajda Zsolt
szociális munkás, szupervizor
